Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Őszi elengedős vers

2009.11.16

AVAR-talanság

 

Nem járhat senki zajtalan az avarban,

Mert minden hangját begyűjtötteKép a világnak.

Örömet, fájdalmat, haragot, nevetést, szerelmet;

Tanítva téged, hogy te is elengedd,

Ahogy elengedi a fa színes köpenyét,

Hogy megérinthesse a Nap a közepét.

 

Csupaszon, mozdulatlanul állnak az ágak.

Minden kincsüket visszaadták a világnak.

Emléket, múltat, suttogást, szerelmet;

Tanítva téged, hogy te is elengedd,

Ahogy elengedi a fa árnyadó levelét,

Hogy megérinthesse az Ég a Föld szívét.

 

Most állj meg te is, szemléld a világot!

Hulljanak le rólad örömök, sirámok.

Minden, amit tapasztaltál az életben,

Tanítson téged, de aztán engedd el,

(Ahogy elengedi a fa a lélegzetét,)

Hogy megérinthesse a Fény a lényed közepét.

2009.11.16.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.